Diasztolés szívelégtelenség
A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak és ez által nem telődnek meg két összehúzódás között.
Utolsó frissítés Megosztás Szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szív már nem képes ellátni összehúzó pumpáló funkcióját, így nem tudja biztosítani az egész szervezet megfelelő vérellátását.
Krónikus állapotról van szó, amely a diagnózis felállítását követően megköveteli a pácienstől egy olyan kúra megkezdését, amely mindenekelőtt életmódváltást és nagyon hatékony gyógyszeres terápiát foglal magában, amely a közelmúltban új, még hatékonyabb gyógyszerekkel gazdagodott.
A szívelégtelenség kezelése intervenciós kezeléseket is igényelhet, mint például automata defibrillátor vagy pacemaker beültetése, a billentyűbetegség műtéti vagy perkután korrekciója, műtéti vagy perkután szívizom revaszkularizáció, sőt szívátültetéssel vagy műszívvel történő szívpótlás. Valójában a szív a perifériáról kap vénás vért a pitvaron és a jobb kamrán keresztül, és a pulmonalis keringésbe küldi oxigénellátás diasztolés szívelégtelenség, míg a pitvar és a bal kamra az aortába, majd az artériákba szállítja az oxigént.
A bal kamra funkcióját az ejekciós frakció alapján fejezik ki, diasztolés diasztolés szívelégtelenség az érték általában echokardiogrammal számítják kiamely azt fejezi ki, hogy a bal kamra minden egyes összehúzódásával szisztoléjával az aortába hány százalékos vér távozik.
Megkülönböztetik a megőrzött kilökődési frakció dekompenzációját, a csökkentett ejekciós frakció dekompenzációját és a közbenső kilökődési frakció dekompenzációját. Szívelégtelenség: Ki a leginkább veszélyeztetett?
A csökkent ejekciós frakcióval járó dekompenzáció kialakulásának fokozott kockázata azoknál a betegeknél fordul elő, akiknek a kórtörténetében ischaemiás szívbetegség, különösen szívinfarktus, szívbillentyű-betegség vagy magas vérnyomás szerepel, különösen, ha az nem megfelelően kontrollált. A megőrzött kilökődési frakció dekompenzációjának kockázati tényezői az olyan állapotok, mint a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, az elhízás, a magas vérnyomás, a pitvarfibrilláció és a női nem.
Légszomj, ödéma és fáradtság: a szívelégtelenség tünetei A szívelégtelenség, különösen a korai szakaszában, tünetmentes lehet. Általában a fő tünet a megerőltetéskor fellépő nehézlégzés, azaz a fizikai aktivitás során fellépő légzési nehézség. A betegség előrehaladtával a dyspnoe csökkenő erőfeszítéssel jelentkezik.
Létezik decubitus dyspnoe is, amely akkor jelentkezik, amikor a beteg éjszaka lefekszik: a légszomj érzése megszakítja az alvást, és felülésre kényszeríti az alanyt. Kezdő magas vérnyomás elleni gyógyszerek szívelégtelenséghez kapcsolódó további tünetek az ödéma, azaz a lábak, a lábfejek, a bokák és a has duzzanata a folyadék felhalmozódása miatt, valamint a fáradtság.
A vérmintával végzett natriuretikus peptid vizsgálat hasznos a diagnózishoz; ezeket a molekulákat főként a bal kamra termeli, és a normál értékek általában kizárják a dekompenzáció miatti tünetek lehetőségét.
A dekompenzáció felismerése gyakran nehéz: a legtöbben idős, sokféle betegségben szenvedő betegek alulbecsülik a tüneteket, mert nem specifikusak, és más okok miatt is előfordulhatnak.
Légszomj Légszomjat számos okból érezhet az ember. De, míg intenzív fizikai aktivitást követően a légszomj gyakori és természetes, addig a minden látható ok nélkül, vagy minimális terhelés hatására, illetve nyugalmi állapotban jelentkező légszomj már komoly aggodalomra adhat okot.
A tünetek is ingadoznak, és intenzitásuk változhat a napok múlásával. Olvassa el még:.
