Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel, Mahatma Gandhi, Albert Einstein és a kövér fóbia!


November 2. Daganatmonitorozás lézerfénnyel — molekuláris nyomkövetés a vérben Rosszindulatú daganatok a testünkben számos helyen kialakulhatnak, és óriási veszélyt jelentenek az egészségünkre.

Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel

Ha időben diagnosztizáljuk, nagyobb az esélyünk a legyőzésükre. Megvannak-e ehhez a megfelelő módszereink? A Müncheni Tudományegyetem Ludwig-Maximilians-Universität lézerfizikai tanszékének a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal MUK szorosan együttműködő csapata felfedte, hogy infravörös spektroszkópiai profilalkotás segítségével kimutathatjuk azokat a molekuláris jeleket, amelyeket a szolid tumorok hagynak a vérünkben.

Kategóriák

A korai stádiumban lévő és még kevésbé agresszív rákos elváltozások felismerése kiemelkedő fontosságú ahhoz, hogy megfelelő kezelési lehetőségek álljanak rendelkezésre. A testünkben lévő daganatok diagnosztizálására jelenleg használt képalkotó eljárásokra és biopsziás mintavételre alapuló technikákat meghaladva, a modern megközelítések már a nem invazív lehetőségekre összpontosítanak: testnedveket elemeznek, és megpróbálják megragadni a daganatok által okozott, makroszkóposan "láthatatlan" molekuláris változásokat.

A daganatok számos rendellenes anyagcsere-terméket és jelzőmolekulát szórnak szét a környezetükben, valamint jellemzően kölcsönhatásba lépnek a szomszédos egészséges sejtekkel, később pedig immunsejtjeinkkel és az erekkel is. Ezek a kölcsönhatások jelentősen befolyásolják számos, a véráramban is megjelenő molekula típusát és mennyiségét.

Ez már akkor megtörténik, amikor a daganat korai stádiumban van, lokalizált, és még nem képzett áttéteket. A daganatot jelző molekulák egyértelmű azonosítása - az orvosi diagnosztika és a gyógyszeripar szentgrálja - azonban továbbra is kihívást jelent! A müncheni LMU Attoworld kutatócsoportja jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új technológiai utakat nyisson meg a Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel legmegbízhatóbb és legérzékenyebb kimutatására komplex folyadékmátrixokban.

Az információk gépi tanulási algoritmusok segítségével történő kinyerése lehetővé teszi egy olyan szignatúra meghatározását, amely olyan mértékben jellemző az egyén vérmintájára, hogy a szignatúrát "molekuláris ujjlenyomatnak" is nevezhetjük.

  • Mit kell tenni a magas vérnyomás elkerülése érdekében
  • Magas vérnyomás és párás éghajlat

A BIRD-csoport egy korábbi tanulmányában már azt is kimutatta, hogy az ilyen infravörös molekuláris ujjlenyomatok nagymértékben reprodukálhatók az egyénektől származó ismételt vérvételek során Huber et al.

Az olyan betegségek esetén, mint a daganatok, az infravörös molekuláris ujjlenyomatok segítségével történő betegségmonitorozásnál megoldandó kihívás nehézségei nyilvánvalóak: populációs szintre szükséges lépni, és több száz egyént kell megvizsgálni ahhoz, hogy az átlagos egészséges és az átlagos beteg ujjlenyomat közötti különbséget meg lehessen határozni.

Mennyi sót kell hagyni az ételeinkben? Tátrai Péter

Hogyan működik ez a gyakorlatban? Az LMU klinikáinak orvosaival együttműködve a BIRD csapata egy eset-kontroll klinikai vizsgálat keretében összehasonlította az egymástól függetlenül diagnosztizált tüdő- prosztata- emlő- vagy hólyagrákos betegek mintáin mért infravörös molekuláris ujjlenyomatokat. Az infravörös ujjlenyomat meglepően megbízhatóan mutatta ki a daganatos betegségek jelenlétét, valamint nemcsak a daganat kimutatására, hanem a különböző daganattípusok megkülönböztetésére is alkalmas volt, ami arra utal, hogy különböző típusú Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel specifikus molekuláris változásokat váltottak ki.

Lehetséges, hogy eljön az a nap, amikor ez a módszer elérhetővé válik majd a kórházakban? Bár még messze vagyunk attól, hogy a módszert betegeken alkalmazni lehessen, a közzétett tanulmány eredményei alátámasztják azt a várakozást, hogy a jövőben az infravörös ujjlenyomatok hasznosak lehetnek a daganatok diagnosztizálásában, így a korai stádiumban lévő, illetve nehezen diagnosztizálható daganatok szűrésében, amelyek a jelenlegi tumordiagnosztikai módszerekkel észrevétlenek maradnának.

Tetszett a cikk? Még nem regisztrált? Iratkozzon fel hírlevelemre!

Ráadásul az infravörös ujjlenyomatok mérése hamarosan egy újabb szintre emelkedhet, amikor az Attoworld által jelenleg is kutatott ultragyors fényforrások és nagy pontosságú, elektromos mezőn alapuló mérési eljárások is szerepet kapnak.

A célhoz vezető út már jól látható, a küldetés folytatódik. Augusztus Pillanatkép a vérszérum összetételéről Liudmila Voronina, Mihaela Žigman és munkacsoportja az Angewandte Chemie neves kémiatudományos folyóirat június i számának címlapjára került. A kép a vérszérum összetételének pillanatképét mutatja, amely tükrözi az egyén egészségi állapotát.

Ez a pillanatkép, amelyet a gyakorlatban abszorpciós spektrumnak hívunk, infravörös spektroszkópiával egyszerű és költséghatékony módon felvázolható, de egyelőre az állapottal kapcsolatos változások molekuláris jellege még nem kimutatható. Cikkükben a kutatók arról számolnak be, hogy proteomikai módszerek segítségével azonosítható volt egy olyan fehérjekészlet, amely vélhetően jelentős mértékben hozzájárult a vérszérum infravörös abszorpciós spektrumához és az adatelemzést követően arra lehetetett következtetni, hogy ez a fehérje-mintázat a tüdőrák jól elkülöníthető jele lehet.

A kreatív borítóképet a tanulmány szerzői tervezték, és Dennis Luck készítette el. Eredeti megjelenés: L. Voronina, C. Leonardo, J. Mueller-Reif, P. Geyer, M. Huber, M. Trubetskov, K. Kepesidis, J. Behr, M. Mann, F. Krausz, M. Žigman Angewandte Chemie 60, kevesebb Augusztus 4. Fordulóponthoz közeledik az orvoslás jövője: előtérbe kerülhet a preventív, személyre szabott gyógyítás, ami nagy változásokat hozhat a jelenleg alkalmazott betegség diagnosztizálását követő kezeléshez képest.

A Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel Ujjlenyomat Kutató Központ legfőbb célja az, hogy a közeljövőben lehetségessé váljon a súlyos egészségügyi állapotok és betegségek korai felismerése még jóval a tünetek kialakulása előtt — így a kezelések sokkal sikeresebbek lehetnek. A vérminták összetételének ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett elemzése lehetőséget adhat egy személyre szabott egészségügyi monitorozásra, ugyanazon egyéntől időről időre ismételt mintavétellel.

Egyik klinikai együttműködő partnerünk elvégezte az első vérminták levételét a H4H kutatás keretében. A széles körben végzett, országos kutatási program célja a betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel: infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával.

A közeljövőben több mintavételi helyszín is nyílik majd országszerte, további együttműködő partnerek csatlakoznak a kutatási program céljához.

Levelező tagok

Előbb a kutatóközpont csapata betanította a vizsgálóhely személyzetét és az adatvédelmi irányelvekkel kapcsolatos oktatás is megtörtént, ezt követően fogadta a centrum az első önkénteseket a véradásra.

A H4H kutatási program elindulása egy nagy lépés a nagyszabású tanulmány megvalósításában. Mit hozhat ez a kutatás a jövő számára? A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ célja egy új, lézer alapú diagnosztikai eszköz kifejlesztése az emberi egészség monitorozására. Hogyan történik mindez? Az innovatív módszerben ultrarövid lézerfény alkalmazásával elemzik a vérmintákat.

Ez az egyedülálló és összetett technológia Prof. A technológia alkalmazhatóságát, hogy miként lehet ezeket a lézerimpulzusokat az emberi egészség vizsgálatára használni, Dr. Mihaela Žigman és csoportja alkották meg és a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal együttműködve fejlesztik tovább, illetve alkalmazzák vérminták vizsgálatára. A H4H program önkénteseket toboroz a lakosság széles rétegeinek bevonásával — ezzel elősegítve a kutatás-fejlesztést, és új lehetőségeket kialakítva a betegségek kialakulásának nyomon követesére.

A H4H kutatási programmal a kutatóközpont a tervek szerint a következő években országszerte több mint 10 fő bevonását tervezi. Az egyre bővülő mintavételi helyszínek kényelmes hozzáférést biztosítanak minden lehetséges résztvevő számára.

A kutatásban fontos szerepe lesz hazánk különböző régióiból történő mintagyűjtésnek, ezáltal a kutatás a magyar lakosság széles körét lefedheti.

Megfejtették, meddig élhetünk!

Az adatgyűjtés és a vérmintavétel után a kémcsöveket álnevesítve továbbítják a kutatócsoportnak, ily módon az adatvédelmi előírások szerint a kutatók nem tudják személyesen azonosítani a vizsgálati személyt. A következő lépésben a vérmintákat speciális hűtési körülmények között tárolják, illetve elvégzik a lézer alapú mérést, majd kiértékelik az eredményeket. A kutatási célú véradás során egy plusz kémcsövet is felhasználnak, amely rutin laboratóriumi eredményeket biztosít - vérkép, vérkémiai paraméterek - az önkéntesek számára.

A H4H kutatási programban történő részvétel reményeink szerint hozzájárul egy preventív, személyre szabott orvoslás kialakításához, egészségesebb jövőt teremtve a magyar lakosság számára. Egyúttal a kutatás hozzájárulhat a súlyos betegségek korai szakaszában történő felismeréséhez, elősegítve, hogy az optimális terápia időben rendelkezésre állhasson még a betegségek kifejlődésének korai szakaszában. A CMF közös szabadalmat jelentett be a müncheni LMU-val A vérmintákban lévő molekuláris ujjlenyomatok alapján történő betegségek kimutatásához a CMF alapvető technológiája az elektromos mező-bontott A technológia rendkívül rövid infravörös impulzusok generálására támaszkodik nemlineáris lézertechnikával a mintában lévő molekulák gerjesztésére, amelyet a molekuláris válasz csengésének rögzítése követ.

Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel

A betegség észlelésének érzékenysége az infravörös lézerimpulzusok fényerejétől és spektrális információtartalmuktól függ, vagyis attól, hogy az infravörös impulzusok hány különböző molekuláris rezgést képesek egyszerre gerjeszteni. A fényerő és spektrális tartalom erősítéséhez a lézerrendszerek bonyolultságának és méretének növelésére van szükség, míg végül a bevett A magas vérnyomás ARZ tünetei módszerek elérik az érintett nemlineáris konverziós folyamatok határait.

Shizhen Qu, Dr. Kafai Mak, Dr. Alexander Weigel és Prof. Krausz Ferenc elegáns megoldást javasolt arra, hogy az infravörös impulzusokat kvantum kaszkád lézerekkel erősítsék QCLs.

A találmány lényege, hogy az ultrarövid infravörös impulzust QCL-ek sorozatán átvezetve megerősítjük, így korábban elérhetetlen energiaszintet érünk el. A QCL-ek emissziós jellemzői félvezető rétegszerkezetükkel testreszabhatók, így a jellegzetes ujjlenyomat-mintázatokat gerjesztő Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel felerősíthetők.

Azáltal, hogy a pulzusnak szelektíven csak azon részeit erősítjük, amelyek hozzájárulnak a betegség-specifikus ujjlenyomatokhoz, a QCL-ek kombinációjával várhatóan magasabb érzékenységet érhetünk el.

Megfelelő időzítéssel elképzelhető maga a tiszta molekuláris ujjlenyomat-jel erősítése is.

Einstein Intézet szív- és érrendszeri egészséggel

Ez az első közös szabadalmi bejelentés bizonyítéka a három intézmény sikeres együttműködésének a betegségek rendkívül érzékeny véralapú felderítése és az állapotfigyelés terén.

Egy csepp a tengerben Kutatók ezrei keresik a módját annak, hogyan lehet az emberi egészséget egy egyszerű, rutinszerű eljárás segítségével teljeskörűen felmérni.

  1. Gyurisné Pethő Zsuzsanna Egészséges Vásárhely Program, programigazgató Egészségügyi Közgazdasági és Menedzsment Szakokleveles diplomás ápoló végzettségem alapján dolgozom az Egészséges Vásárhely Programnál, előtte foglalkoztam tanítással, oktatásszervezéssel, huszonegy évig az egészségügyi ellátásban dolgoztam — a legszebb szakmai éveim a szívsebészeten töltöttem.
  2. Egészség szívbetegségek hagyma befolyásolja
  3. Idegrendszeri betegségek péládul Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmusritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása mostantól sokkal hatékonyabb lesz a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására bázissorrendjének azonosítására.
  4. Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.
  5. Szerző: Népbetegségek.
  6. Covid súlyos pszichotikus tüneteket okozhat | Házipatika

Mert minden ember teljesen egyedi - személyiségében és egészségi állapotában egyaránt. Az egészség meghatározása népesség szintjén óriási feladat. Ennek tükrében kulcsfontosságú az egészségügyi rendellenességek mielőbbi felismerése, hogy jelezni lehessen azt, ha egy betegség megjelenik az ember testében.

Sok betegség sikeresebben kezelhető lenne, ha korábban, még azok kialakulási fázisaiban, figyelmeztetést kaphatnánk. Kiváltképp igaz ez a rákos megbetegedések esetében. Ebben kaphatnak szerepet a betegségek felismerésének kevésbé invazív módjai.

A müncheni LMU lézerfizikai tanszék interdiszciplináris csapatában úgy gondoljuk, hogy sikerült ebbe az irányba lépéseket tennünk és a vért, mint a teljes szervezetünket átjáró összekötő folyadékot, elemeztük.

Kategóriák

Ez a megközelítés bárki számára ismerős lehet az orvosi vizsgálatokon szerzett tapasztalatok alapján, azonban a vér nemrégiben már a legmodernebb, fehérje-és metabolitok analízisén alapuló vizsgálatok célkeresztjébe is bekerült. Ebbe a sorba csatlakozott saját kutatásunk, amely során infravörös fénnyel vizsgáltunk meg kis mennyiségű vért és rögzítettük az oldható biomolekulákból származó rezgéseket.

Egészségesebb búzát nemesítettek Az ELKH Agrár­tudományi Kutató­központ Mező­gazdasági Intézetének munkatársai közel tíz éve nemesítenek rost­anyagban gazdagított gabonaféléket. A rostanyagok azért fontosak, mert lényeges szerepük van az egészségünk meg­őrzésé­ben. Egyebek között segítik a bélmozgást és a karcinogé­nek megkötését, illetve csökkentik a koleszterin­szintet és a glükóz abszorpcióját a vékony­bélben, ezáltal közvetett módon hozzá­járulnak a szív- és érrend­szeri betegségek, valamint a 2. Egyes rost­anyagok például a rezisztens keményítő szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis pre­bioti­­kum­ként működnek. A rostanyag növelésére vállalkozó kutatócsoport két úton indult el.

Az LMU Tüdőgyógyászati Központ orvosaival együttműködve klinikai vizsgálatot indítottunk tüdőrákkal diagnosztizáltak egyének, és ezzel párhuzamosan egészséges állapotú, összehasonlításra alkalmas egyének vérének összegyűjtésére. Vérmintáikat infravörös spektroszkópiával analizáltuk és adatelemzést követően már egy apró csepp vérből is sikerült magabiztosan megkülönböztetnünk, hogy az illető a tüdőrákos vagy az egészséges csoportba tartozott-e. Nos, mi ennél is tovább szeretnénk jutni.

Bár az infravörös ujjlenyomatok megkülönböztethetik a tüdőrákot, de még nem adnak megfelelő képet a különbséget alkotó egyes vérkomponensekről. Mindemellett jó lenne megismerni identitásukat, hogy tovább lehessen fejleszteni ezt a módszert. Legújabb tanulmányunkban erre mutatunk be egy megbízható lehetőséget, amelyet nemrég publikáltak a Angewandte Chemie DOI: Két különféle módszer kombinációjáról van szó, amelyeket ritkán alkalmaznak együtt: tömegspektrometria és infravörös spektroszkópia.

A célunk a tényleges kémiai változások dekódolása volt azok mögött a sejtelmes infravörös ujjlenyomatok mögött, amelyeket a fent említett klinikai vizsgálatban észleltünk.

A müncheni Max Planck Biokémiai Intézetben vérminták tömegspektrometrikus elemzését követően azonosítottunk 12 olyan fehérjecsoportot, amelyek nagy valószínűséggel hozzájárultak a tüdőrákra jellemző infravörös ujjlenyomat kialakításához. Ez azért is kiemelten fontos eredmény, mert tüdőrákok esetében jelenleg nincsenek megbízható, vérből mérhető biomarkerek.

A magyarokra is ráférne a szieszta - Hírek - holszolizz.hu

Érdekes, hogy ezek a fehérjék már régóta ismertek voltak, most viszont átértékelődött a szerepük, hiszen az általunk definiált kombinatorikus fehérje-aláírás új korszakot nyit a diagnosztikai módszerek területén, ezzel lehetőséget teremtve a fehérje-aláírás infravörös fény segítségével percek alatt történő bemérésére.

Egy újabb lépéssel közelebb kerültünk volna a betegségek felfedezéséhez és az egészséges állapot meghatározásához? Csapatunk lézertudósai újabb és újabb módszereket dolgoznak ki annak érdekében, hogy a spektroszkópiai vizsgálatokhoz egyre rövidebb és pontosabb fényimpulzusokat biztosíthassanak.

A tökéletes hatást úgy érhetjük el, ha többórás alvás helyett csak percre dőlünk le.

Átvitt értelemben az egész egy nagyítóhoz hasonlítható, amely által lehetővé válik számunkra, hogy egyszerre vizsgáljuk meg a vérünkben egyszerre nyüzsgő molekuláris tárházat, mintha csak egy pillanatképet vennénk fel róla.

Eredményeink más egyéb tudományágak számára is jelentőséggel bírnak, illetve megállapításainkat alkalmazhatjuk más a vérben nyomot hagyó betegségek kimutatására.