Görcs hipertóniával
Szívvédő receptek Magas vérnyomás? Ilyen szövődményeket kell elkerülni! Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését.
A pulmonális artériás hipertóniát PAH eddig sem volt könnyű felfedezni, tünetei - légszomjfáradtság, mellkasi fájdalom stb. A mostani koronavírus-járvány okozta COVIDnek szintén hasonló tünetei vannak, mindez csak tovább rontja a diagnózis megszületésének esélyét.
Pedig minél később derül ki, hogy a beteg PAH-tól szenved, annál nagyobb annak az esélye, hogy ez a gyógyíthatatlan, progresszív, azaz folyamatosan rosszabbodó betegség végzetes kimenetelű lesz.
Nemzetközi adatok alapján ugyanis háromból egy beteg a diagnózistól számított öt éven belül életét veszti. Jó hír viszont, hogy egyre több és hatékonyabb kezelési lehetőség segíti azonban az orvosokat abban, hogy meghosszabbítsák a PAH-betegek életét.
A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy akár kétszer tovább is élhet a diagnózist követően a beteg, de a súlyosabb eseteknél is átlag 7 évet jelentenek az új, kombinált terápiák alkalmazása.
De kik a veszélyeztetettek, hogyan, milyen tünetek alapján fedezhető fel a betegség, milyen szövődményei lehetnek, és hogyan születhet meg a helyes diagnózis? A legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük görcs hipertóniával. Mi is az a PAH? A PH a magasvérnyomás-betegségek egyik fajtája, ami a tüdő ereire, valamint a szívre hat károsan.
A PAH leggyakrabban előforduló formája esetében a tüdőben lévő verőerekben a jobb szívfélből a tüdőbe vezető artériák a nyomás megnő, melynek következtében az érfal megvastagszik és merevebbé válik. A károsodás tovább növeli a nyomást.
Emiatt a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy elegendő vért pumpáljon a tüdőbe. Ez azonban görcs hipertóniával extra erőfeszítést jelent, amely fokozatosan a szívizom gyengüléséhez és végül a jobb szívfél elégtelenségéhez, végső soron pedig korai halálhoz vezethet.
A betegeknél már kisebb fizikai megterhelés hatására is légszomj jelentkezhet.
A pulmonális artériás hipertónia bármely életkorban kialakulhat, az előfordulási gyakorisága miatt 1 millióból kb. A betegség kialakulásának pontos okai még mindig feltáratlanok, annyi azonban az adatok alapján elmondható, hogy a betegek körülbelül 50 százaléka idiopátiás, örökletes vagy valamilyen készítmény például néhány illegális drog miatt kialakult PAH-ban szenved.
Sebességfüggő, ami azt jelenti, hogy a mozgósított végtagszakasz annál gyorsabban ellenáll a mobilizációnak. Ezt a hipertóniát erőfeszítés és fáradtság erősíti. A spasztikus hipertónia a passzív mobilizáció során reflex izom-összehúzódással nyilvánul meg, amely ellenzi a nyújtást. A rugalmassal való analógia valójában különösen alkalmas.
A kórkép továbbá társulhat többek között kötőszöveti betegségekkel például scleroderma vagy lupusHIV-fertőzéssel vagy veleszületett szívbetegségekkel. Miért nehéz felismerni?
Mint említettük, a betegség felismerését nehezíti, hogy tünetei más betegségekhez például asztmához hasonlóak. A pulmonális artériás hipertónia ráadásul még nagyon lassan is alakul ki, így előfordulhat, hogy az érintettek akár hónapokig, vagy évekig észre sem veszik, és már csak előrehaladott állapotban fedezik magas vérnyomás homályos látás, ami jelentősen rontja kezelési lehetőségeket, életkilátásokat.
A magyar Tüdőér Egylet adatai alapján átlag 2,7 év, mire diagnosztizálják a PAH-t, de akár 8 év is eltelhet, mire rájönnek, hogy mi okozza a beteg görcs hipertóniával és életminőségének folyamatos romlását.
Tünetek, melyek gyanúra adhatnak okot: légszomj, kezdetben csak testmozgás közben, végül már nyugalmi állapotban is; fáradtság.
