Hogyan lehet elkerülni a magas vérnyomást és agyvérzést

Figyelmi kontroll és diabétesz Ahmed Tawakol és munkatársainak vizsgálata feltárja, hogyan növelheti a stressz a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát, írja közleményében a The Lancet. A Massachusetts General Hospital és az Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatói magas vérnyomás 80 éves korban mutatták ki emberekben, hogy összefüggés van az agy stressz-szenzitív régiójának, az amygdalának az aktivitása és a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata között.

A Relation between resting amygdalar activity and magas vérnyomás és alternatív gyógyászat events: a longitudinal and cohort study című tanulmány azokra a lehetséges mechanizmusokra is rámutat, amelyek révén a stressz kardiovaszkuláris megbetegedéshez vezet. A dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség a kardiovaszkuláris megbetegedés közismert rizikófaktorai, és rizikótényezőként kell tekinteni a pszichoszociális stresszre is, nyomatékosítja a szaklap, aminek közleménye kifejti: állatkísérletek révén korábban már azonosították a stressz és a csontvelő nagyobb aktivitása, valamint az artériák gyulladása közötti kapcsolatot, azonban ez az első vizsgálat, ami emberek esetén is kimutatja ezt az összefüggést.

A magas vérnyomás és a magnézium kapcsolata - Dr. Csomai Zita

Korábbi vizsgálatok már azt is bebizonyították, hogy az amygdala aktívabb poszttraumás stresszbetegséggel PTSDszorongással, illetve depresszióval küzdő emberekben, azonban Tawakol és munkatársainak vizsgálata azonosította, hogy ez az agyi régió kapcsolja a stresszt a szívinfarktus és agyvérzés kockázatának növekedéséhez. Ezt követően a vizsgálati alanyokat 3—7 évig követték, hogy megállapíthassák, alakult-e ki náluk kardiovaszkuláris betegség.

Az utánkövetés ideje alatt 22 személy esetében jött létre szívinfarktus, angina, szívelégtelenség, agyvérzés vagy perifériás artériabetegség.

Mint kiderült, azok esetében, akiknél magasabb volt az amygdala aktivitása, nagyobb volt a kardiovaszkuláris megbetegedés kialakulásának kockázata, továbbá a betegségek hamarabb jelentkeztek, mint az alacsonyabb amygdala-aktivitású személyeknél. A magasabb amygdala-aktivitás együtt járt a csontvelő nagyobb aktivitásával, valamint az artériák kifejezettebb gyulladásával is, ami részben megmagyarázza a kardiovaszkuláris kockázat növekedését.

A szerzők szerint a háttérben álló biológiai mechanizmus az lehet, hogy az amygdala utasítására a csontvelőben fokozódik a fehérvérsejt-termelés, és ennek következtében az artériákban gyulladás és plakkok keletkeznek, ami megmagyarázza a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulását.

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. Hogyan módosíthatók a sütibeállítások? A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja.

A longitudinális vizsgálat mellett egy másik, keresztmetszeti vizsgálat is készült, ebben 13, korábban PTSD-ben szenvedő beteg stressz-szintjét mérték fel pszichológiai eszközökkel, mérték C-reaktív protein szintjüket, hogyan lehet elkerülni a magas vérnyomást és agyvérzést PET-vizsgálatot végeztek velük. Ebben a vizsgálatban az derült ki, hogy azok esetében, akiknél az amygdala a legnagyobb aktivitást mutatta, szignifikánsan magasabb volt a gyulladásos C-reaktív protein szintje, és azok esetében volt a legmagasabb az amygdala aktivitása, akik a legmagasabb stressz-szintről számoltak be.

Mint a kutatók kifejtik, eredményeik arra utalnak, hogy a stressz csökkentése nemcsak a lelki, de a fizikai, testi állapotot is javítja, továbbá bebizonyosodott, hogy a krónikus stresszt a kardiovaszkuláris megbetegedés fontos rizikófaktorának kell tekinteni, és ugyanúgy rutinszerűen szűrni és hatékonyan kezelni kell, mint a többi kardiovaszkuláris rizikótényezőt.

A vizsgálat mellett közölt kommentárban Stressed brain, stressed heart? Ilze Bot és Johan Kuiper, a Leideni Egyetem gyógyszerkutató központjának munkatársai hozzáteszik: Az elmúlt évtizedben mind többen élnek át pszichoszociális stresszt napi rendszerességgel a növekvő munkamennyiség, a munkahely bizonytalansága vagy szegénység miatt, és mivel bebizonyosodott, hogy a krónikus stressz a kardiovaszkuláris megbetegedés valódi rizikótényezője, annak felmérését be kell illeszteni a napi klinikai gyakorlatba.

Kazai Anita.