Népegészségügyi szívelégtelenség
Prevenció Prevenció A szív- és érrendszeri betegségek világszerte, különösen a fejlett országokban vezető haláloknak számítanak, nincs ez másként hazánkban sem.
Magyarországon a várható átlagos élettartam férfiaknál 8, nőknél 6 évvel marad el az európai értéktől, az úgynevezett korai halálozásért elsősorban a keringési rendszer zavarai felelősek.
A kardiovaszkuláris betegedések közül - gyakoriság okán - kiemelendők a szívinfarktus, a stroke, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség.
Ma már közismert, hogy a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek kialakulása jelentős részben genetikai illetve környezeti tényezőkre, de elsősorban az egyén életmódjára vezethető vissza.
Éppen ezért hiába érhetőek el a legkorszerűbb gyógymódok, ha a betegség kialakulásának elkerülésért nem teszünk semmit a korábban említett szomorú adatokban nem remélhetünk változást.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában rengeteg kockázati tényező játszik szerepet. Kiemelt fontosságúak a magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, cukorbetegség, túlsúly, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, genetikai tényezők, életkor, élet- és munkakörülmények, pszichoszociális stressz.
A prevenció, magyarul "megelőzés" mindazon orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokat, életviteli módokat jelenti, amelyek célja a betegségek megelőzése, korai felismerése és a szövődmények kialakulásának megelőzése. A megelőzésnek népegészségügyi szívelégtelenség szintjét ismerjük: primer prevenció - elsődleges megelőzés szekunder prevenció - másodlagos megelőzés a betegség korai stádiumban való felismerése és azonnali gyógykezelése tercier prevenció népegészségügyi szívelégtelenség harmadlagos megelőzés a betegség súlyosbodásának megelőzése, a szövődmények bekövetkezési valószínűségének csökkentése.
