A hipertónia okainak diagnosztizálása

A magasvérnyomás mint rizikófaktor Indokolt vizsgálatok A negatív eredménnyel járó vizsgálatok éppúgy pénzbe kerülnek, amit végső soron a társadalomnak kell megfizetnie, és az egészségügyben éppen elég olyan terület van, ahol inkább kevés a pénz, ezért minden megtakarított forint végül is a beteg érdekét szolgálja.

Persze adott beteg esetében a döntés mindig nagyon nehéz, és a hipertónia okainak diagnosztizálása bizonyta­lan adatokon alapszik az orvos, de magas vérnyomás reg inkább több orvos, a kon­zílium kell, hogy döntsön: meddig érdemes, meddig éri meg a be­tegnek és a társadalomnak egyaránt, hogy a menta tinktúra magas vérnyomás ellen a legbonyolultabb vizsgálatokig végigvigyük.

Magas vérnyomással kapcsolatos szolgáltatásaink

Mindig nagy öröm, ha sikerül egy súlyosan hipertóniás beteget végleg meggyógyítani, de egy ilyen siker nem tudja maradéktalanul elfeledtetni a sok száz, ne­gatív eredménnyel zárult, tehát tulajdonképpen felesleges vizsgála­tot, melyek egyike — másika, talán maradandó károsodást okozott egy-egy betegnek ezekről általában nem tesznek említést a tudomá­nyos közleményekben és beszámolókban. Alapvető vizsgálatok A bonyolult, költséges vizsgálatokat tehát csakis indokolt esetben szokták elvégezni, vannak azonban olyan alapvető vizsgálatok, me­lyeket minden magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegen el kell végezni.

Fizikális vizsgálatok Az első ezek közül mindig a fizikális vizsgálat mert ez egyébként is minden orvosi vizsgálat része, függetlenül attól, hogy milyen betegségről van szó. A beteg megtekintésévél, kopogta­tásával, hallgatózással és tapintással az orvos rengeteg olyan eltérést meg tud állapítani, melyek kiindulópontjai lehetnek a további műszeres és laboratóriumi vizsgálatoknak.

Súlyos szívelégtelenség is könnyen felismerhető a be­teg viselkedéséből, nyugalomban is meglevő nehézlégzéséből, sze­derjes nyálkahártyáiból, vizenyős lábaiból.

1. Főoldal » Betegségek » Szív és érbetegségek » Magasvérnyomás-betegség » Magasvérnyomás betegség A vérnyomás mérése során két értéket rögzítenek.
2. Vegán étrend és a szív egészsége
3. Magas vérnyomású stádiumok

Kopogtatás, hallgatózás A tüdők és a szív kopog­tatása és a hallgatózás e szervek felett egyértelművé szokta tenni a diagnózist. A nagyvérkörben uralkodó maga­sabb nyomást az ún. Zörejek is hallhatóvá válnak a magas vérnyomás által túlterhelt szív felett, súlyosabb esetben pedig egy harmadik hang is megjelenik a szokásos két hang után az első a szisztoléval esik egybe, a második a diasztolé kezdetét jelzi, a kó­ros harmadik hang pedig leggyakrabban a petyhüdt, elgyengült bal kamra falának megrezdüléséből adódik, a három hang együtt néha a vágtató ló patáinak dobogását utánozza, ezért galoppritmusnak is nevezik.

Teljes abszolút aritmia is általában előrehaladott szívká­rosodás következménye. Has és alsó végtagok vizsgálata Tovább vizsgálva a hipertóniás beteget az orvos a hasat fogja átta­pintani, és itt elsősorban a májmegnagyobbodás hívhatja fel a figyel­met megint csak a szívelégtelenségre, ugyanis a nagy vérköri kerin­gés lassulása és a visszerekben uralkodó nyomás növekedése nemcsak az alsó végtagokban okoz vizenyőt, hanem a máj is átitató­dik ezzel, így jelentősen megnagyobbodhat, sőt igen érzékennyé is válhat a májtok feszülése miatt.

Az alsó végtagok vizsgálata ki szo­kott terjedni az erek vizsgálatára is, mert az ütőerek szűkülete gyak­ran társul magas vérnyomáshoz, ha kézzel nem tudja az orvos az ütő­ereket a lágyékhajlatban, térdhajlatban, lábfejen és a belső boka mögött tapintani, akkor műszerrel fogja megállapítani, hogy meny­yire vannak beszűkülve ezek az erek.

A visszerek állapota a vér­nyomás szempontjából kevésbé jelentős, mert a magasvérnyomás-betegség a keringési rendszer magas nyomású részét, tehát az artériákat érinti, és nem befolyásolja a vénákban uralkodó nyomást ez utóbbi, mint már többször hang­súlyoztuk, inkább a szív befogadóképességétől függ. Ha szívgyenge­ség miatt a kamrákból nem kerül továbbításra kellő ütemben a vér az ütőerek felé, akkor a vénákból érkező vér torlódik, megtorpan a szív előtt, és ez a visszerek mentén visszafelé hatva a vénás nyomást megemeli, így mustár hipertónia kapillárisok végén nem tud visszaszívódni a vérszé­rum a szövetekből, és a szövet közti résekben megmaradva azok vi­zenyős duzzanatát okozza.

A lábon látható visszerek tágulatát azon­ban ezzel nem szabad összetéveszteni, mert a kanyargós, sokszor csomós, gyulladt, fájdalmas visszerek kitágulása elsősorban a bőr alatt futó felszínes vénák falának veleszületett gyengesége miatt a hipertónia okainak diagnosztizálása bekövetkezni, vagy valamilyen huzamosabb ideig ható keringési akadály miatt pl. Laboratóriumi vizsgálat A kivizsgálás következő lépése általában a laboratóriumi vizsgálat a hipertónia okainak diagnosztizálása lenni, ami részben a vizelet, részben a vér vizsgálatából áll.

A vizeletből nagyon sok fontos információt lehet szerezni, és ez az a vizsgálat, mely végképp semmi megterheléssel nem jár a beteg számára.

Szolgáltatásaink

Mindenekelőtt annak eldöntését teszi lehetővé, hogy van-e súlyos vesekárosodása a betegnek. Persze, ha ilyesmire fény derül, ebből még nem lehet megállapítani, hogy a vesebetegség oka vagy következménye-e a magasvérnyomás-betegségnek, ezt sok esetben még részletesebb vizsgálatokkal sem lehet eldönteni, de szerencsére gyakorlati szempontból a kérdésnek nincs túl nagy jelentősége, mert a vérnyomás emelkedését ugyanúgy kell kezelni mindkét esetben.

Vizelet vizsgálata A vizeletlelet alapján nagy valószínűséggel azt is meg lehet mondani, hogy a betegnek glomerulonefritisze heveny vesegyulladás van-e ilyenkor a fehérjeürí­tés jellemző és az ún. Utóbbi esetben a vizeletet steril csőbe is le kell venni, és táptalajon való tenyésztéssel megállapítani, hogy milyen baktérium van benne, hogy a megfelelő antibiotikumot ki tudjuk választani.

A vizelet üledékében gyakran láthatók mikrosz­kóppal kristályok is sokan ezt kőképződéssel hozzák összefüggés­be, de meg kell mondani, hogy mikroszkopikus nagyságú kristályok megjelenése nem feltétlenül kóros jelenség, és nagymértékben függ az elfogyasztott ételektől is.

Még egy fontos megjegyzés Nagyon sok beteg megijed, ha vizeletében óra állás után a pohár alján homok- vagy téglaporszerű üledék jelenik meg.

Van, amikor a gyógyszer nem elegendő.

Meg kell nyugtat­nunk az aggódókat, hogy a vizelet, állás közben kihűl, és a megválto­zott hőmérséklet miatt csapódnak ki ezek a szemcsék, kóros jelentő­ségük nincs, panaszt nem okoznak, hiszen a szervezeten belül, amíg a vizelet a húgyutakban van, nem tud annyira lehűlni, hogy az üledék kicsapódjék. A vizeletben egyébként cukrot is ki lehet mu­tatni megfelelő reagenssel ez általában cukorbetegséget jelez, bár ritkán előfordul, hogy a vércukorszint normális, tehát cukorbeteg­ség nem áll fenn és a vizeletbe mégis cukor kerül.

Ez a vesecsatornácskák cukorvisszaszívó képességének gyengülését jelenti, lehet veleszületett vagy szerzett betegség, mely azonban sem így, sem úgy panaszt nem okoz, és rendszerint véletlenül fedezik fel, kezelést sem igényel. Gyűjtött 24 órás vizeletből hormonokat is szoktunk vizsgálni, ez fontos eszköz a másodlagos hi­pertónia azon formáinak elkülönítéséhez, melyeket endokrin beteg­ségek feokromocitóma, Cushing-kórConn-szindróma okoznak.

A hormonmeghatározások ma még csak specializált, nagyobb labo­ratóriumokban végezhetők el, egy részük rendkívül költséges, és az eredményeket csak akkor lehet értékelni, ha a vizeletgyűjtés pontos volt, és bizonyos feltételeket betartottak gyűjtés közben.

Cushing-betegség diagnóz felállítása A Cushing-betegség diagnózisához használt szteroidhormon-meghatározások ugyancsak kényes vizsgálatok, csak nyugodt körülmények között gyűjtött vizelet értékelhető, mert a stressz pl.

Ezt a hormonmeghatározást is befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek pl. Seduxen szedése.

Magas vérnyomás áttekintés

A Cushing-kór diagnózisához egyébként vérvizsgálat is szükséges: meg kell határozni a kéreghor­monok szintjét a vérplazmában a nap, különböző szakaszaiban, vala­mint külső hormon adása előtt és a hipertónia okainak diagnosztizálása. A Conn-szindróma megállapítása ta­lán a legnehezebb a hipertóniát okozó endokrin betegségek közül, hazánkban is csak néhány helyen van erre speciálisan berendezett la­boratórium.

Aldoszteron termelés A betegség lényege ugyanis az aldoszteron termelés kó­ros fokozódása: az aldoszteron és végtermékei meghatározása vi­szont nagyon bonyolult feladat, és különösen nehézzé teszi a kórkép tisztázását, hogy az aldoszteron termelés nagyon sok más ok miatt is fokozódhat, a meghatározás tehát csak abszolút ismert, mindig azo­nos, tehát standardizált körülmények között lehetséges, illetve érté­kelhető.

Gyűjtött vizelet vizsgálata A kiindulás itt is a gyűjtött vizeletből történő hormonmeg­határozás, amit a vérplazma szintek mérése követ a fent említett nyugodt körülmények között, illetve bizonyos ingerek álló testhely­zet, vízhajtók adása után.

A kapott értékekből tudja az endokrinológus megállapítani, hogy valóban a mellékvesekéreg kóros túlműködéséről van-e szó, mely a magas vérnyomásért felelőssé tehető.

A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége.

Itt említjük meg, hogy cukorbetegeken is szoktunk gyűjtött vizeletből fontos következtetéseket levonni, ugyanis a vizelettel ürített cukor mennyisége általában hű tükre a vércukorszintnek, így a túl gyakori vérvételt el tudjuk kerülni, amikor egy cukorbeteg szénhidrát-háztartását be akarjuk állítani.

Már többször hangsúlyoztuk, hogy a cukor­betegség igen gyakran okoz magas vérnyomást, ezért tartottuk érde­mesnek ezt a kérdést itt tárgyalni. Vérvizsgálat A vérvétel fontos része a magasvérnyomás-betegségben szenvedő, vagy annak gyanújával vizsgált beteg kivizsgálásának, de az itt nyert adatok nem annyira, a betegség eredetére, mint inkább a már kiala­kult szövődmények súlyosságára engednek következtetni, másrészt a hipertóniát kísérő egyéb kockázati tényezők felmérésére ad lehetősé­get.

Talán egyetlen kivétel a vérszérum káliumtartalmának meghatározása mely, ha ismételten, vízhajtók szedése nélkül is alacsony az em­lített Conn-szindróma gyanúját vetheti fel, tehát segítségünkre lehet egy másodlagos hipertóniaforma kiszűrésében.

A többi szokásos vérvizsgálat nem számítva természetesen az előbb említett hormonmeghatározásokat gyakori ismétlésére is éppen azért van szükség, mert ezek segítségével a hipertónia lefolyását, a szövődmények kialakulását pl.

A patológia besorolása

Laboratóriumi eltérések Fontos szerepük van to­vábbá a gyógyszerek okozta és később részletesen tárgyalandó laboratóriumi eltérések vércukorszint-emelkedés, káliumszint­ csökkenés stb. Végül, a gyógyszerek esetleges mérgező hatásának megállapításában, idejekorán történő felismerésében nélkülözhetetlen a vérvizsgálat pl.

Ma már alig van olyan laboratórium, amelyben ne lehetne ezeket az alapvizsgálatokat elvégezni. Éppen ezért minden frissen felfedezett hipertóniás betegen, valamint a tartósan gyógy­szerrel kezelt betegeken, évente legalább egyszer meg kell határozni a következő értéket: vércukor, szérumkoleszterin, szérum kreatinin, vagy karbamid-nitrogénszint, szérumkálium-koncentráció, ezt egészíti ki a vizelet vizsgálata.

A vér kalcium- és fehérjekoncentrációjának meghatározására bizonyos esetekben elsősorban vesebetegeken és mellékpajzsmirigy-betegség gyanúja esetén szükség lehet, de ezek semmi esetre sem tekinthetők rutinvizsgálatoknak. Újabban viszont rendszeresen szoktuk ellenőrizni a szérumhúgysav szintet, mert bizonyos gyógyszerek ezt növelhetik, ez esetleg ízületi panaszokat okozhat köszvényre egyébként is hajlamos betegeken.

Ez elsősorban arról ad felvilágosítást az orvosnak, hogy milyen mértékben vette már igénybe a magas vér­nyomás a beteg szívét. Friss vagy nem súlyos hipertónia semmilyen vagy csak minimális eltéréseket eredményez az EKG-görbén.

A bal kamra falának megvastagodása azonban már jól kimutatható válto­zást okoz az ún. Súlyosabb elváltozások ún. A koszorúserek elzáródása, vagyis az infark­tus vagy szívtrombózis drámai gyorsasággal változó, súlyos eltérése­ket eredményez az EKG-n.

A magas vérnyomás háttere

További fontos területe az EKG alkalma­zásának a ritmuszavarok felderítése, mint említettük ezek legtöbbször ártalmatlan jelenségek és a vegetatív idegrendszer egyensúlyzavaráról tanúskodnak, ami lehet egyszerű kimerülés következ­ménye is, szervi szívbaj, elsősorban a koszorúserek szűkülete és a szívizomzat következményes elfajulása szintén gyakori oka a szívrit­mus egyenetlenségének, vagy a szíven belül képződött és a ritmikus összehúzódásokat biztosító ingerület vezetésében észlelhető zava­roknak.

Röntgenvizsgálatok A röntgenvizsgálatok fontos szerepet játszanak a hipertóniában szenvedő beteg kivizsgálásában.

A mellkasröntgen elsősorban a szív nagyságáról, a bal kamra megnagyobbodásáról ad felvilágosítást. Itt meg kell említeni, hogy nagyon jól felszerelt magas vérnyomás esetén a fülbe lő első­sorban külföldön a hipertónia szempontjából oly fontos bal kamra falának megvastagodását ma már ultrahang segítségével ítélik meg.

A következő röntgenvizsgálatok a veseartéria szűkületét, illetve általában a vesék állapotát hivatottak feltárni, közülük a legegysze­rűbb, bár nem teljesen veszélytelen az intravénás pielográfia.

A vizsgálat lényege az, hogy olyan anyagot juttatunk a szervezetbe, melyet a vese igen gyorsan kiválaszt, ugyanakkor magas jódtartalma miatt erős árnyékot ad a röntgenfilmen. A kontrasztanyag beadása után néhány perccel már felhalmozódik a vesekéregben, és kirajzol­ja azt, majd a vesevelőn keresztül gyorsan eljut a vesemedencébe, onnan pedig a húgyvezetéken uréter keresztül a hólyagba folyik, így tehát 10 perc alatt kirajzolja a vese egész üregrendszerét, és bizo­nyos ideig a veséket is. Ha azt akarjuk a hipertónia okainak diagnosztizálása, hogy van-e a beteg­nek valamelyik veseartériáján szűkület, akkor igen hamar, már a be­adás utáni percekben készítünk felvételt, hogy megállapíthassuk: késik-e valamelyik oldalon a kontrasztanyag megjelenése ez ugyanis a veséhez vezető, a kontrasztanyagot szállító ütőér szűkületét jelezheti.

A későbbiekben az lehet gyanújel, ha a szűkület oldalán kisebb a hipertónia okainak diagnosztizálása üregrendszer ahogyan az a hipertónia okainak diagnosztizálása vese is valamennyivel ki­sebb a szokásosnálde az üregrendszerben a kontrasztanyag jobban koncentrálódik, tehát sötétebb röntgenárnyékot ad. Ezekből a jelek­ből tud a radiológus orvos arra következtetni, hogy esetleg renovaszkuláris hipertóniája van a betegnek. Ultrahang vizsgálat A pielográfiát utóbbi időben egyre jobban kiszorítja a vese ultrahang-vizsgálata, mely azonban elsősorban a vese, működő állo­mányának állapotáról ad felvilágosítást, és kevésbé alkalmas a vese­erek szűkületének kimutatására.

A veseér-szűkület diagnózisában óriási előrelépést jelentett az ún.

Sajnos a vizsgálathoz szükséges műszerek rendkívül drágák, így szűrővizsgálatként történő alkalmazása ma még nem jön szóba. Ép­pen ezért van jelentősége az izotópos vizsgálatoknak, melyek közül a funkcionális veseszcintigráfia a legfontosabb.

Ez a módszer az intravénásán beadott sugárzó anyag segítségével részben módot ad a vesék helyzetének, nagyságának, alakjának és állományának megítélésére, másrészt a bejuttatott izotópnak a vesékbe történő áramlásának, majd a kiválasztás ütemének sebességéből következ­tetni lehet a veseerek esetleges szűkületére.

Hipertónia miért veszélyes, és hogyan diagnosztizáljuk

Ezek a vizsgálatok nem biztosítják a diagnózist, de segítik az or­vost annak eldöntésében, hogy a további most már kétségtelen ve­szélyeket magukba hordozó vizsgálatokat elvégezze-e, vagy sem. Ezeket a vizsgálatokat veseérfestés, a vesevéna katéterezése és az onnan vett vérminta renintartalmának meghatározása már ismertet­tük. Sokszor elmondtuk, de nem győzzük hangsúlyoz­ni: ha valóban ki tudunk mutatni szűkületet a vese ütőerén, kétségte­lenül igen jót teszünk vele a betegnek, hiszen műtéttel vagy akár katéteres tágítással esetleg véglegesen meggyógyíthatjuk a magas vérnyomását.

A hipertóniás beteg belgyógyászati kivizsgálása ezzel tulajdon­képpen befejeződött.

• Az életünket külső és belső történések egyaránt befolyásoljak.
• Magas vérnyomás kezelés bradycardia esetén
• Este magas vérnyomás
• Ha alacsony a pulzus
• Lehetséges-e fürdeni magas vérnyomás esetén

Minden hipertóniás beteget meg kell vizsgáltatni szemészorvossal, hogy a szemfenék kép alapján tájékozódhassunk a látóhártya ereinek állapotáról, és ezen keresztül a szervezet érrendszerének hipertónia okozta károsodásairól. A sze­mészeti vizsgálatot a magasvérnyomás-betegségben szenvedő bete­gen időnként meg kell ismételni különösen, ha a vérnyomás hirtelen emelkedni kezd ez ugyanis magasvérnyomás-betegség ún.

A hipertónia okainak diagnosztizálása ma­lignus hipertónia legfontosabb és legkorábban észrevehető jele a szemfenéki vizenyő ödéma kialakulása, ilyenkor rendkívül gyor­san és erélyesen kell a beteg vérnyomását csökkenteni, hogy a vesék gyors sokszor hetek alatt bekövetkezőteljes pusztulását mege­lőzzük.

Ideg- és elmegyógyászati vizsgálat Végül a magas vérnyomásban szenvedő betegeket helyes ideg­- és elmegyógyász szakorvossal is megvizsgáltatni különösen, ha frissen felfedezett, látszólag indokolatlan hipertóniáról van szó. Mint emlí­tettük, a hipertónia okainak diagnosztizálása tartós idegi terhelés különösen, ha nyomott kedélyállapottal depresszióval jár, okozhat átmeneti vérnyomás emelkedést.

Ebből szerencsére ritkán lesz valódi hipertónia, az idegi terhelés és a dep­resszió megszűntével a vérnyomás is rendeződik.

Ha viszont a szak­orvos ilyen külső okokkal magyarázható ún. Összefoglalás — hipertónia okainak vizsgálatairól Összefoglalva a hipertóniás beteg kivizsgálásával kapcsolatban mondottakat szeretnénk újólag hangsúlyozni, hogy a magas vérnyo­más diagnózisát a vérnyomásmérővel kell megállapítani.

Ilyenkor és csakis ilyenkor szabad és ebben az esetben természetesen kell elkezdeni a kivizsgálást. E kri­tériumok nélkül, egyetlen vérnyomásmérés alapján, hacsak nem extrém magas vérnyomásértékekről van szó elkezdett kivizsgálás felesleges, a beteg és orvosa, valamint az egészségügyi személyzet idejét feleslegesen rabolja, és a társadalomnak felesleges kiadást je­lent, amit hasznosabban is fel lehet használni valóban beteg emberek kivizsgálására, vagy a még fel nem ismert betegek kiszűrésére.

Kapcsolódó cikkek.